Tájékoztató az Ábrázoló Geometria tantárgyról
az Anyag- és Vegyészmérnöki Kar
I. éves BsC levelező tagozatos hallgatói számára
Előadó: Dr. Túri József egyetemi docens
I. A tárgy leírásának módja:
Az Ábrázoló Geometria tantárgy oktatása a levelező tagozatos anyagmérnök alapképzésben résztvevő hallgatók számára őszi tanulmányi félévben 3 alkalommal, összesen 15 óra időtartamban történik. A félévet az anyagmérnök hallgatók számára aláírás és gyakorlati jegy zárja.
II. A félév elismerésének, az aláírás és gyakorlati jegy megszerzésének feltételei:
- 5 db A4-es méretű rajzfeladat beadása darabonként legalább elégséges szinten, az Ütemtervben feltüntetett előírt határidőre.
A tananyag kellő elsajátítása érdekében - tekintettel az egyes anyagrészek szoros egymásra épülésére - kiemelendő a folyamatos tanulás és a rajzfeladatok saját kezű, határidőre történő elkészítésének, feldolgozásának fontossága.
Rajzbeadáskor a feladat tartalmi összefüggéseit indokolni kell!
A rajzfeladatok értékelésénél az elégséges szint azt jelenti, hogy a feladat megoldása alapvető tartalmi hibákat nem tartalmaz és esztétikailag is elfogadható. Rajzfeladat beadásakor a javításra visszaadott rajzok korrigálását legkésőbb a vizsgaidőszak kezdetéig kell elvégezni és a tárgy előadójához eljuttatni. - A félév végén 1 db zárthelyi dolgozat megírása legalább elégséges osztályzatra (50%-os teljesítéssel), vagy ennek teljesítése javító zárthelyin.
III. A gyakorlati jegy értékelése
A hallgató a félévközi munkájára (M) osztályzatot kap, mely a rajzfeladatokra kapott osztályzatok (R) átlagával és a zárthelyi dolgozatokra kapott osztályzatok átlagával (Z) képezi a (GY)gyakorlati jegyet
GY= (M+R+Z)/3.
A tárgyból vizsga nincs, ezért a tananyagot már az évközi rajzfeladatok beadásának alkalmára és a zárthelyikre, vagy legkésőbb azok pótlására el kell sajátítani. A 3 alkalommal tartott gyakorlat nem elegendő a felkészülésre, ezért az órákon kívüli önálló munka fokozott fontosságú!
IV. Irodalom
Kötelező:
- Geiger János: Ábrázoló geometria. Miskolci Egyetemi Kiadó 2015.
- Bancsik Zs., Juhász I., Lajos S.: Ábrázoló geometria szemléletesen, elektronikus könyv, 2007.
- Lajos Sándor: Sztereoszkópikus galéria
- Óváriné Balajti Zsuzsanna: Gyakorló feladatlapok az Ábrázoló geometria című tantárgy elsajátításához anyagmérnök hallgatók számára
- Pottmann, H., Asperl, A., Hofer, M., Kilian, A.: Architectural geometry, Bentley Institute Press, 2010.
Ajánlott:
- Geiger János: Ábrázoló geometria feladat gyűjtemény 2012
- Petrich Géza: Ábrázoló geometria,Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.
- Popa Müller Izolda: Ábrázoló geometria, Sapientia tankönyvek, Műszaki tudományok, Scientia Kiadó, Kolozsvár.
- Kathryn Holliday-Darr:Applied Descriptive Geometry, Delmar, 1998
ÜTEMTERV
| Alkalom | Dátum, Helyszín | Előadás és Gyakorlat | Feladat |
| 1. |
BA2: okt. 07. (szombat) 8:00-12:45. A/4. 321. BA1: okt. 14. (szombat) 8:00-12:45. A/4. 321. |
A Monge-féle ábrázolás: pont, egyenes, sík ábrázolása, rekonstrukciója. Térelemek illeszkedése, metszése. Új képsík bevezetése, képsíktranszformáció. Cél transzformációk és alkalmazásaik. Poliéderek. | 1., 2. rajzfeladat |
| 2. |
BA2: okt. 21. (szombat) 13:00-17:45. A/4. 321. BA1: nov. 11. (szombat) 8:00-12:45. A/4. 321. |
Térelemek merőlegessége, síknak képsíkkal párhuzamos helyzetbe forgatása. Alkalmazás: térelemek távolsága, szöge. Körtácsa ábrázolása. A kör és ellipszis affin kapcsolata. Forgáshenger és forgáskúp ábrázolása, döfése egyenessel, metszése síkkal. |
1., 2. rajzfeladat beadása 3., 4. rajzfeladat |
| 3. |
BA1: nov. 18. (szombat) 8:00-12:45. A/4. 321. BA2: nov. 24. (péntek) 15:00-19:45. A/4. 321. |
Gömb ábrázolása. Metsző és nem metsző tengelyű hengerek és kúpok áthatása. |
3., 4. rajzfeladat beadása 5. rajzfeladat. ZH. |
RAJZFELADATOK
1. Hasáb ábrázolása képsík-transzformációval
Adott az m egyenes és a rá nem illeszkedő A pont. Képsíktranszformációval szerkessze meg annak a négyzetalapú egyenes hasábnak a vetületeit, amelynek magasságvonala az m egyenes, az alapnégyzetének egyik csúcspontja az A pont, és a magassága az alapnégyzetének oldalhosszának 1,5-szerese! Ábrázolja a hasábtestet láthatóság szerint!
(A szerkesztést az első képsíkhoz kapcsolt új képsík bevezetésével kezdje el a mintafeladat szerint!)
2. Gúla síkmetszésének szerkesztése és palástjának kiterítése
Készítse el a K1 képsíkon álló, négyzet alapú egyenes gúlának a síkmetszését egy V3 harmadik vetítősíkkal, amelynek az α1 első képsíkszöge 45°! Tüntesse fel az alapsík és a metszősík közé eső palástrész láthatóságát!
3. Körtárcsa ábrázolása
Adott a t frontális egyenes és egy rá nem illeszkedő P pont.
Ábrázolja azt a t tengelyű körtárcsát, melynek a P egy kerületi pontja!
Szerkessze meg a körtárcsa első képellipszisének
- AB nagy- és CD kistengelyét,
- a tengelyvégpontjaiban az érintőket és a hiperoszkuláló köreit,
- a P pontját, és abban az e érintőjét!
Rajzolja meg az első képellipszist, majd tüntesse fel a körtárcsa és tengelye láthatóságát!
4. Kúp ábrázolása és síkmetszése
Metsszen el egy K1 képsíkon álló, első vetítősugár tengelyű forgáskúpot egy V2 második vetítősíkkal parabolában!
Szerkessze meg az első képparabola:
- C csúcspontját a c érintőjével, - t tengelyét,
- F fókuszpontját, - az alapkörre illeszkedő A1,2 pontjait az a1,2 síkmetszet érintőkkel, valamint
- néhány általános helyzetű pontját, és egyikben a síkmetszet érintőjét!
Rajzolja meg a parabola-metszet első képét a hiperoszkuláló köre segítségével!
Ábrázolja láthatóság szerint az alapsík és a metszősík közötti kúppalástrészt!
5. Forgáskúp és forgáshenger áthatása:
Készítse el egy K1 képsíkon álló, első vetítősugár tengelyű forgáskúp és egy K2 második képsíkon álló, második vetítősugár tengelyű forgáshenger egy önmetszéspontot tartalmazó áthatását!
Megjegyzések:
A rajzfeladatok ábráit a Mintafeladatok alapján kell elkészíteni az ütemterv szerint egyenként egy-egy A4 (210x297) méretű műszaki rajzlapon készítendők el ceruzával. Egyéni döntés alapján lehetőség van ceruzával, vagy pauszon, tussal történő kihúzásra.
Alkalmazni kell a vonalak és a betűk (MSZ EN ISO 128-20) szabványait. A vonalak kihúzásához az 1-es vonalcsoport használandó 0.13 vagy 0.18 mm-es vékony vonalvastagsággal, 0.35 mm-es közép vonalvastagsággal és 0.70 mm-es kiemelt vonalvastagsággal.
Az ábrák betűzéséhez h=3.5 mm-es, a feliratozáshoz h=7.0 mm-es írásnagyság használandó.
Ceruzával történő kihúzáskor is a fent említett vonalvastagságoknak megfelelően három különböző vonalvastagság használandó. A grafikai elemek használatával is elősegítendő a nézetek közötti rendezettség és az azonos tartalmakat következetesen azonos grafikai elemek jelöljék.
Vékony vonalvastagság 0.3 mm-es H-s, vagy HB-s ceruzával: szerkesztővonalak, rendezők.
Közép vonalvastagság 0.5 mm-es, HB-s ceruzával: adott térelemek, illetve a végeredmény nem látható része szaggatott vonallal.
Vastag vonalvastagság 0.7 mm-es B-s, vagy 2B-s ceruzával: végeredmény folytonos vonallal rajzolandó része, keret.
A rajzlapokon - a mellékelt minta alapján- feltüntetendő 7 mm-es betűnagysággal a feladat címe, a kidolgozó neve, tanulócsoport száma, aláírása, a tanév és félév, a feladatcsoport és a feladat száma. Részletesebb tájékoztatást a gyakorlatvezető oktató nyújt.